Nah visszajöttem a vakációból, de megyek is vissza, csak megálltam hogy beszámoljak egy dologról.
Az utóbbi egy-két hónapban tanított Isten valamire, és ezt akarom elmondani. Azt vettem észre, hogy mi sok informácioval rendelkezünk, sokat tudnak főleg egyesek, ki hogy...-de mindenki elég informácioval rendelkezik ahhoz hogy néha eltévedjen saját magán. Az agyunk tele van mindenfélével mégis mikor dönteni kell, akkor sokszor nem tudunk mi tevők lenni, és talán a rosszabbik oldala az egésznek, hogy egy nagy elméletben élünk ami nagyon ritkán valóság. Talán olyasmi ez mint mikor bemagolod a matekot mert nem érted, és hát a tanár előtt megoldod mert bemagoltad, de igazábol nem tudod megoldani, mert nem érted nem tapasztaltad, nem tudod megmagyarázni, nem tudsz rátámaszkodni...
Azt hiszem így vagyunk/vagyok én is sokszor Isten szeretetével, tudjuk miről szol, mi az de talán csak értelmi szinten, mert a szivunket nem mozgatja, vagy ha meg is akkor is olyan ritkán támaszkodunk rá. Lehet bonyolultan fogalmazok de a lényeg az hogy: Isten aki ugye mindent odaadott érted, aki feláldozta egyetlen fiát érted, na ez az Isten nagy mértékben szeret téged, mégis ez nagyon sokszor nem mond nekünk semmi, pedig mi szeretjük Őt nem? Viszont ha van valakinek egy kedvese már más minden nem?
Talán a baj az hogy nem tudjuk elhinni azt hogy Isten szeret, vagy hogy kellünk neki, de az igazság az hogy igen. Ő kiválasztott és egyedi vagy számára. Azt mondja: "Mivel drágádnak tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek.."
Nos ezt mondja Isten rólad, hogy te x-y te drága, én szeretlek. Úgy ahogy egy fiú néz egy lányt és lát benne valami szépet, így tekint Isten is le rád, igazábol meg több szeretettel. Mivel ő kiválasztott ezert neki drága vagy becses és a mindene vagy. És azt mondja a bibliában hogy én aki kiválasztottalak én tartlak meg és nincs semmi ami elszakítana tőlem. Azt is mondja Isten rolád, hogy én meghaltam érted ezért" Nincs tehát semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen akik Krisztus Jézusban vannak". Ez azt jelenti hogy meg vagy bocsátva és el vagy fogadva.
Ismételjem el: ki vagy választva miért?...-Jn 3:16 Mert úgy szeretett téged Isten! Drága vagy, becses, azután meg vagy bocsátva és be vagy fogadva. Gondolkozz el hogy mennyire gondolkozol így mikor bűntudat van benned mert megint azt tetted amit nem kellett volna. Isten ismer téged, Ő jól tudja hogy gyenge vagy, tudja a hiányosságaid és mindent tud rólad és nem ítél el, persze ez nem azt jelenti hogy akkor csinálok azt amit akarok, ha valaki szeret Istent az nem gondolkozik így soha...
Tapasztalatom és nem csak az enyém azt mutassa hogy általában nem vagyunk megelégedve magunkkal, állandóan vádoljuk magunkat hogy hát én ilyen vagyok itt is tévedtem ott is, mindenki kerül stb...ti tudjátok... de kevés az aki úgy látja magát hogy hey én szeretve vagyok. Vajon mennyi fájdalmat elkerülhetnénk ha ez valóság-tapasztalat lenne az életünkben, de sajnos mivel csak elméletbe tudjuk ezeket olysokszor ezért van az hogy elfordulunk Istentől vagy nem törödünk, hogy nincs életcélunk vagy kedvünk stb. Az elmélet jó de néha kínos ha az marad..
Isten kiválasztott téged, szeret, nem vádol nem néz csúnya szemekkel, becses vagy neki meg vagy bocsátva és el vagy fogadva, ez azt jelenti hogy Isten valamire elhívott nem csak megtérésre hanem többre, fel akar használni mert lát benned valamit valami becseset valami szépet amit csak beléd ültetett...mert Ő szeret...
2012. szeptember 4., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)