Neha mikor olvasok egy konyvet a Bibliabol hasonlo esemenyek tortennek meg velem is mind abba a konyvbe..
Az elmult heten a Jeremias&Jeremias siralamait olvastam...Epp hallgattam egy predikaciot, ahol az illeto beszelt arrol, hogy nekialt irni egy kommentart a Job konyverol, es egy csomo szenvedesbe talalta magat..
Hat Jeremias is szenvedett sokat, ugyhogy ebbol en is tapasztaltam egy keveset. Isten neha ugy tanit, hogy beleeled azt amit olvasol, nem csak az agyadig jut el, hanem testedig-lelkedig.
Amit megfigyeltem, noha Jeremias szenvedett, mert ez benne volt Isten akarataba megis kitartott a szenvedesben is es huen kovette Istent. Olysokszor, csak a joletbe kovessuk Istent a szenvedesben meg megharagszunk ra es csak aze konyorgunk, hogy enyhitse fajdalmunkat, de elfelejtkezunk a husegrol ilyenkor (ahogy Job mondta : az Ur adta az Ur vette aldott legyen az O neve)
vegul egy igeverset kotnek a szivetekre : "27Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz. 28Üljön hát magányosan és maradjon néma, amikor ráteszik. 29Hajtsa porba fejét, talán van reménysége. 30Tartsa oda arcát, ha ütik, tűrje el, ha gyalázzák. 31Mert nem vet el örökre az Úr. 32Még ha megszomorít is, irgalmaz, mert nagyon szeret. 33Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket"
Jusson neked is majd eszedbe, hogy nem leli oromet Isten abba mikor megszomorit !!!
2011. március 8., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)