2011. június 1., szerda
folytatódik a beszámoló, a Krisztus iránti vágy után..gondolom, részben mindenki megünnepelte magát ma, mit gyermek viszont én nem. Már úgy ébredtem meg mint aki lássa maga előtt, hogy mennyire bűnös, és mennyire, gonosz stb. Ha valaki tud így ünnepelni, nem tom lehet de nekem csak épp erre nem volt kedvem...Ma dokinál is voltam, és minden ok..vártam már, hogy mondjon valmi rossz hírt hátha lessz esélyem hamarabb találkozni vele, de nem mondott. És az első gondolat bennem ez volt: Uram minek tartassz még itten? A mai hasonlat az, hogy a Krisztus iránti vágy az olyan, mint mikor egy 3-4 évestől elveszed az édesapját akit annyira szeret. Annak a gyermektől mindent elvettél, és ő azonnal sír, mert csak ezt tudja tenni..nincs is más mit tehetne..Hát ez nem egy vidám kép de sokat mondó. Miért van Isten olyan messze? Miért nincs itt? Sokan erre azt mondanátok, hogy de ott van..kérdezzem azt akkor, hogy milyen az mikor tudod, hogy egy barátod ott van melletted a nehez körülmények közt, és milyen az mikor tényleg ott van, nem csak elméletileg? Hiányzik :( csak most nem lehetek vele..sóhaj..ha igy tud valaki ünnepelni, az nem én vagyok..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)