„A te házad iránt érzett féltő szeretet emészt engem."-Ján 2:17
Emlékszem egyszer elvittek a szüleim nagytata&mamához..elég kicsi lehettem, mert nem emlékszem pontosan mindenre, csak hogy valahova szüleim el kellett, hogy menjenek, de ígérték, hogy hamar visszjönnek...este volt és elmentek, de nem jöttek vissza csak egy hét múlva (Pesten voltak, üdülni)..és én csak sírtam, és szomorú voltam egész hét alatt...milyen lehet az a szeretet ami emészt? Ó Jézus tutta, milyen az Atyával lenni, az Ő házában...
Mostmár kezdem megérteni miért mondja a bölcs Salamon, hogy minden hiábavaló, mert világos az hogy az eggyetlen dolgog ami betölt és örömöt ad itt a földön az Isten. De ha nem tudsz vele lenni igazából akkor minden hiábavaló..
A barát (nő), párod, a kocsi, pénz, sex nem tudja megadni, sőt az a beteljesülés mikor ezeket érzed, ezek mind arra mutatnak, hogy ilyesmit kéne érezzünk Kriszus iránt, de intenzivebben. Szeretni Őt jobban mindennel, úgy hogy ez megemésszen..
Nem vágyodni semmi/senki után..
Ma beteg lettem, és szomorú is, és ezen gondolkoztam egy kicsit..én is akarok ott lenni ahol Ő van, vele és nem néküle.
Mára már csak egy kívánságom van, hogy emésszen engem is ez a vágy (szeretet) addig mig majd már nem emészt, mert ott leszek az Ő házában.
2011. június 14., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)