hát még ilyen se lesz , hogy két bejegyzést írjak egy reggel egymás után...apum most szolt, hogy a gyüliből meghalt egy bácsi...
Régebben mikor nem volt beteg ő segített, hogy felépítsük a házunkat, és nem mondhatom, hogy egy ezer idegen, mert sokat beszélgettünk miközben vakoltunk, meg szigeteltünk, meg mit nem..
Eszembe jut megint az, hogy az élet rövid túl rövid és az a baj, hogy mindig azt hisszük, hogy nem mi leszünk a következők..Most komolyan, mi mindig azt hisszük, mikor történik valakivel valami, akar halál akar betegség, hogy, velünk, nem fog ilyesmi megtörténni, mintha tudnánk mi vár ránk..Néha Isten fel kell rázzon, hogy aljunk meg egy kicsit és gondolkozzunk, az igazi valóságon..mi lenne ha még csak ma énék???
tedd meg azt amit megtennél ha tudnád, hogy ez az utolsó napod..
2011. július 12., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
