Közel egy hete történt, hogy el kellett fussak Kolozsvárra. Egyik jó barátom kért meg, hogy vigyem el a kocsiját, valami rokonát és a feleségét oda. Mivel nagyjából ők csak hétvégeken találkoznak, éppen ezért nagyon örülnek egymásnak, és nagyon jól kihasználják az alkalmat az együttlétre. De akár milyen mesterek is ebben, mégis az idő hamar telik, és végül eltelik az a pár nap. Novemberben elhatároztam, hogy mindennap két órát leszek az Úrral, de visszanézve el kell mondjam, hogy csődöt mondtam ebben. Ment ugyanis egy darabig, elég sokáig, de aztán abba maradt kisebb-nagyobb kiesésekkel.
Aztán valaki azt is mondta, hogy nem a mennyiség hanem a minőség a lényeg...és ebbe esünk mi bele, én is sokszor...Jézus órákat volt egyedül az Atyával...korán reggel, vagy későn éjjel neki nem számított. Aztán mikor az ember szerelmes lessz s majd később házas, akkor alig várja, hogy időt töltsön azzal a személlyel. Ha azt mondom, hogy Jézusról szól az életem akkor az időm is arról kéne tanúskodjon nem? Ha a menyben mindig Istennel leszünk akkor nem kéne már most gyakoroljuk a hosszú együttlétet, és a véget nem érő beszélgetéseket? Képzeld el azt a személyt akit már régóta ismersz de sosem beszéltél/barátkoztál vele? Milyen lenne ha egész nap vele kéne legyél ? Miről beszélgetnétek? Vagy olyan fura lenne a hangulat? Valaki azt mondta, hogy ha naponta minimum 3 órát nem imádkozunk akkor nem vagyunk méltók, hogy azt valljuk magunkról, hogy hívők vagyunk...állj meg s gondolkozz el egy kicsit...nem nevezel senkit barátodnak, ha nincs ott melletted, ha nem hallgat meg, vagyis ha nem tölt időt veled, s hogy merem én azt mondani, hogy Krisztus barátja vagyok ha 10-15 percet töltök vele? Lehetetlen. Azt mondja az Úr Jézus én vagyok a jó pásztor, és ez igaz, de az ő báránya ott van vele mindig. Igaz néha eltéved, vagy elmegy a maga feje után, de az általában a nyáj a pásztorral van. Egy másik ige azt mondja aki nincs velem az ellenem van. Tudom, hogy nem erről szól itt az ige, de hadd mondjak valamit és hadd alkalmazzam én most erre, engedjétek meg most nekem..figyelj tudom, hogy mindenki szokott álmodozni és ezt nem kétlem. Álmodozunk x,y-ról, hogy milyen jó lenne ha vele lehetnek. A menny ezért van, hogy Vele legyél!!! Most te kivel vagy? Vele? Vagy egyedül? Ha nézem Jézust állandóan követték Őt, mindig vele akart lenni a nép. Most meg alig tudunk kibírni pár percet...
Kihívás: próbálj ki két hétig őszintén minimum egy órát imádkozni, s majd meglátod, hogy a két óra milyen rövid igazából, és majd megérted miért rajongtak az emberek Jézus körül...(ha nem megy szívesen adhatok tanácsot)
... tanulj meg vele lenni...
2011. július 29., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)